Examples of using "Erinnere" in a sentence and their hungarian translations:
Emlékezz!
Nem emlékszem.
Nem emlékszem.
Emlékszem.
- Most emlékszem.
- Most már emlékszem.
Emlékszem erre.
Nagyon is emlékszem erre.
Nem emlékszem rájuk.
- Szavad ne feledd!
- Emlékezz, mit mondtál!
- Jusson eszedbe, mit mondtál!
Már nem emlékszem.
- Nem emlékszem semmire.
- Nem maradt meg semmi.
- Pontosan nem emlékszem.
- Nem emlékszem pontosan.
- Én nem emlékszem pontosan.
Már emlékszem.
Mindenre emlékszem.
Nem emlékszem rá.
Jól emlékszem rá.
Ne emlékeztess rá!
Azt hiszem, emlékszem rád.
Mindenre.... mindenre pontosan emlékszem.
- Emlékszem a levélre.
- Emlékszem arra a levélre.
- Mindkettőtökre emlékszem.
- Emlékszem mindkettőtökre.
Emlékszem erre a beszédre.
Emlékszem a szavaira.
- Nem emlékszem rád.
- Nem emlékszem önre.
Én mondtam, hogy nem emlékszem.
Nem emlékszem rájuk.
Emlékszem erre a szóra.
Nem emlékszem mindenkire.
Tisztán emlékszem mindenre.
Semmire sem emlékszem sajnos.
- Emlékszem az estére.
- Emlékszem arra az estére.
Emlékszem, hogy írtam neki.
- Már nem emlékszem a nevére.
- A nevére már nem emlékszem.
Nem emlékszem a nevére.
Nem emlékszem a nevedre.
Vicces, de nem emlékszem rá.
Nem emlékszem már a nevére.
Már nem emlékszem rá.
Nem emlékeztetem önöket a feladatukra.
Nem emlékszem a telefonszámodra.
- Nem emlékszem erre a beszélgetésre.
- Nem emlékszem arra a beszélgetésre.
Jól emlékszem a gyermekkoromra.
Nem emlékszem a jelszavamra.
Sok mindenre már nem emlékszem.
Á, most már emlékszem önre!
Miért emlékszem erre a könyvre, míg más könyvekre meg nem emlékszem.
Szinte soha nem emlékszem az álmaimra.
- Nem emlékszem semmire a balesetből.
- Semmi sem maradt meg nekem a balesetből.
Ha jól emlékszem, unokatestvérek.
Gyakran emlékszem vissza boldog gyermekkoromra.
Emlékszem, hogy olvastam a könyvet.
A nevére már nem emlékszem.
- Emlékszem arra, hogy mit mondott.
- Megvan, mit mondott!
Nem emlékszem, milyen volt Tom azelőtt.
- Emlékszem, hogy olvastam ezt a könyvet..
- Emlékszem rá, hogy elolvastam ezt a könyvet.
- Nem emlékszem mindenkire az osztálytársaim közül.
- Nem emlékszem minden osztálytársamra.
Az utolsó számjegyre nem emlékszem.
- Ha elfelejteném, kérlek, emlékeztess!
- Ha elfelejteném, kérlek, juttasd eszembe!
Emlékszem, hogy láttam egyszer.
Úgy emlékszem még rá, mintha tegnap történt volna.
Nem emlékszem már a hangja színére.
Emlékszem, azt gondoltam, hogy ez nagyon fura,
Emlékszem, hogy találkoztam vele Párizsban.
Emlékszem, hogy láttam már valahol.
Nem emlékszem.
Ne emlékeztess!
Egyre kevésbé emlékszem a gyerekkoromra.
- Nem emlékszem rá, hogy ezt mondtam.
- Nem emlékszem rá, hogy ilyet mondtam.
- Nem emlékszem rá, hogy ilyet mondtam volna.
- Nem emlékszem rá, hogy ezt mondtam volna.
- Emlékszem még hajának illatára.
- Az orromban van még mindig hajának illata.
- Azt mondja, hogy nem emlékszik, mi a neve.
- Azt mondja, hogy nem emlékszik, hogyan hívják.
Emlékszem, hogy egy zöld kalapot viselt.
- Emlékszem rád tavalyról.
- Rémlik, hogy láttalak tavaly.
Mindenre emlékszem.
Nem emlékszem a pontos dátumra.
Emlékszem, hogy idetettem a kulcsot.
Kezdem elfelejteni a rendhagyó igék múlt idejét.
Emlékezz rá, mit mondtam én neked azelőtt.
Emlékszem a napra, amikor a baleset történt.
Emlékszem rá, hogy a címet egy fekete jegyzetfüzetbe írtam; de hogy azt hová raktam, arra nem emlékszem.
Amennyire emlékszem, az utazás hosszú és unalmas volt.
Ez az utolsó alkalom, hogy erre emlékeztetlek.
Lehunyom a szemem és látom az arcodat.
Emlékszem, hogy már láttam egyszer a filmet.
Jól emlékszem, mit ígértem nektek.